Magyarok tündöklő csillaga, országunk istápja, Szent István király…

Augusztus 20-án államalapító Szent István királyunkat ünnepeltük egyházközségeinkben és a megáldott új kenyérből részesülhettünk. Kisvárdán a római katolikus templomban az egyházközség szentlászlós diákjai, szülei és dolgozói szolgálatukkal hozzájárultak a méltó ünnepléshez.

Leleszi Tibor polgármester úr ünnepi beszédében Szent István Intelmeit idézte, a kenyér megáldásának szertartását a történelmi egyházak lelkészei, Demkó István görögkatolikus parókus, Kilin-Szikszai Andrea református tiszteletes asszony és Linzenbold József római katolikus esperes úr végezték.

Az ünnep kapcsán lelkivezetőnk, Bákonyi János atya Fényeslitkén elhangzott elmélkedéséből idézünk:

„Nemzeti ünnepeink közül kiemelkedik augusztus 20-a, a mai nap, első szent királyunk ünnepe. Magyar népünk feladata ilyenkor felidézni a múltat, számba venni a jelent és biztosítani a jövőt. Egybe kapcsolódik tehát a múlt, a jelen és a jövő. A tanulságok levonásában pedig segítségünkre vannak az ünnepi szentmise olvasmányai. Megtanítanak arra, hogyan kell a múlt emlékeire építve, a jelen feladatait teljesítve szebb és jobb jövőt építenünk.

  1. A múlt tanulsága: „Te csak az igaz úton járj mindig!” – Mennyi viszontagságon ment át nemzetünk, pusztította tatár, török, német, de pusztítottuk, pusztítjuk saját magunk is, nem mindig jártunk az igaz úton. De vannak múltunknak ragyogó fényei is. Az Árpád-ház Európa legszentebb királyi családja volt, történelmünk sok hősiesség, önfeláldozó szeretet, a szabadságért való küzdelem dicső eseményeit is fel tudja mutatni. Isten mindig adott kiváló vezetőket, akik kivezették népünket a bajból.
  2. A jelen feladata: „Legyetek új emberekké!” Állandó megújulás nélkül nincs fejlődés és előbbre jutás. Amint egykor a pogány életszemléletből a keresztény lelkületre nevelődtünk, úgy kell minden korban megújulnunk ebben a lelkületben. Levetni magunkról, ami a romlásba visz, felölteni mindazt, ami jó, ez a jelen feladata.
  3. A jövő biztosítéka: „Nem dőlt össze, mert kősziklára épült a ház.” A régiek tudtak építkezni. Ma is megcsodáljuk az évezredes épületek maradványait, a fennmaradt emlékeket. Hol lesznek ezer év múlva a mai épületek?
    Lelkünk épületét is jól meg kell alapozni. Krisztus tanítása szerint sziklára kell építeni életünket. Ez a szikla a hitünk, az igazság örökérvényű valósága. A jövő építése a múlt alapjain történik. Első királyunk erős alapot rakott, ma is kiállja az idő próbáját. Erre építsük jövendő életünket! Szent István királyunk is magáévá tette az Apostol szavait: „Senki más alapot nem vethet, mint Jézus Krisztust.”

A krisztusi alapon nyugvó nemzet léte és jövője biztonságos és reménykeltő.

Ha időtálló alapra építünk, ha hűségesek maradunk az első királyunk által mutatott életúthoz, akkor nemcsak dicső magyar múltról, hanem értékes jelenről és boldog jövőről is beszélhetünk. Ehhez kérjük Szent István királyunk pártfogását és segítségét![1]

Szent István királyunk sziklára épített. Nagy érdemeket szerzett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Itáliából, bencéseket, a cluny reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén, Pannonhalmán apátságot alapított. Sok kolostort létesített, melyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos és kulturális életnek. Elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. […] Ami a keresztény vallással nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. A pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte keresztény tartalommal. E tekintetben a bölcs alkalmazkodás módszerét követte.

Apostoli királyként püspökségeket alapított, egyházi főméltóságokat nevezett ki.

Gondolt Európa és a keresztény világ egységére. A keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.

Halála közeledtével mindenkit arra intett, hogy
maradjanak meg az igaz hitben,
szeressék az igazságosságot,
és hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését.

42 évi uralkodás után tért a mennyei hazába, Szűz Mária mennybevitelének napján. Halála előtt Szűz Máriának ajánlotta az országot.

Helyezzük ezért mi is, mint Szent István királyunk, bizalommal önmagunkat, népünket, szeretett magyar hazánkat az Istenszülő oltalmába!


[1] Róka Márton: Vasárnapi gondolatok, 232-233.o.

Comments are closed.