Szent Mónika és fia, Szent Ágoston

Különleges kettős ünnepe van a katolikus egyháznak augusztus 27-én és 28-án. Egy sokat szenvedett anyának és tékozló fiának, Ágostonnak került egymás mellé az ünnepe, mindkettőjüket szentté avatták. Lássuk, hogy miért!

Mónika az afrikai Tagastéban született 332-ben, és az itáliai Ostiában halt meg 387-ben.

Mónikát egy pogány patríciushoz adták feleségül. Sokat fáradozott azon, hogy férjét is megnyerje Krisztusnak. Hallgatag türelemmel tűrte férje hűtlenségeit és dühkitöréseit, végül elérte azt, hogy férje a halálos ágyán megkeresztelkedett. Özvegysége éveit Mónika a tevékeny szeretetnek szentelte. Egyetlen napot sem mulasztott el szentmise nélkül.

Rendíthetetlen hite és erős szeretete főleg Ágostonnal kapcsolatban mutatkozott meg. A legtöbb gondot és bánatot három gyermeke közül Ágoston okozta neki. Bár jó képességei voltak, nem szeretett tanulni.

Diákkorában kicsapongó életet élt és egy szektához csatlakozott. A színházban és a szerelemben lelte örömét. Született egy házasságon kívüli fia is.  Mónika könnyek között könyörgött a fiáért Istenhez hosszú évekig, és bizalma soha nem ingott meg.

Hosszú idő elteltével Ágoston – miután sokat hallgatta Milánó püspökét, Szent Ambrust – annak tanítványa lett. 387-ben, nagyszombat éjszakáján megkeresztelkedett. Mónika pedig boldogan ünnepelt, és hálát adott Istennek. Az édesanya vágya végre teljesült.

Ágoston 391-ben Hippoban (Afrikában) járt, ahol a város öreg püspökének segédkezett a prédikálásban. Mielőtt Valérius meghalt, püspökké szentelte Ágostont. Ez komoly fordulatot jelentett az életében.

Szent Ágoston Egyházunk egyik legnagyobb szentje lett. Vallomások c. művében tanúságot tesz édesanyja töretlen hitéről és szeretetéről. Szent Mónika élete példaképül szolgál minden keresztény édesanya számára: “szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni …”

430. augusztus 28-án halt meg, miközben a vandálok Hippot ostromolták. Földi maradványai Szardínia szigetére kerültek, ahonnan később Paviába vitették.

Tanítása ma is eligazít bennünket: a rossz eredete az emberi szabad akarat gyengeségében rejlik, amely az alacsonyabb rendű földi jókat előnyben részesíti az égi örök jókkal szemben.

Élt egyszer egy anya, aki 1625 évvel ezelőtt halt meg, és akit a férjes asszonyok és az anyák védőszentjeként tisztelünk. Szent Mónika legcsintalanabb fiából pedig az egyháztörténelem legnagyobb filozófusa lett, és 1582 évvel ezelőtt, augusztus 28-án halt meg. Bámulatos család!

Szent Mónika, az édesanyák és asszonyok védőszentje – könyörögj érettünk!

Szent Ágoston, a teológusok védőszentje – könyörögj érettünk!

Comments are closed.