A Szent Kereszt felmagasztalása

A Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén, szeptember 14-én a 6. évfolyam diákjai szolgáltak a hétfő reggeli szentmisén. Köszönjük az áldozatkész ministrálást, a könyörgések felolvasását, az énekkarosok felcsendülő hangját. Köszönjük, hogy örömmel vettek részt diákjaink Jézus Krisztus vendégségében.

Bákonyi János atya elmélkedésében a keresztfa üzenetét Avilai Szent Teréz és Joseph Ratzinger (a későbbi XVI. Benedek pápa) gondolatai által hozta közelebb hozzánk.

A keresztet az egyház történelmében mindig együtt említették a szenvedés vállalásával. Avilai Szent Teréz erről azt mondja: „A kereszt a mi nagy nevelőnk, és ha hiányzik a kereszt az életemből, akkor félek, hogy elfeledkezett rólam az Isten”.

A neves német teológust, Joseph Ratzinger bíborost, mielőtt még megválasztották volna pápának, megkérdezték: Miért sebezzük a gyerekek lelkét az iskolák falára kitett kivégzőeszköz, a kereszt látványával? A következőt mondta: „A kereszt az iskolafalon borzasztó dolog, mert megmutatja, mire képes az egyik ember a másikkal, ugyanakkor áldott eszköz, kincs, mert azt is megmutatja, hogy mindezek ellenére mire képes az Isten az emberért.” A kereszt Isten szeretetének, az ember felé kiáradó élő szeretetének jele, egyben nagy kegyelmek forrása. A keresztfa azért is értékes, mert Jézus Krisztus szenvedésének, de még jobban a sátán felett aratott győzelmének a jele. A kereszt felmagasztalása így egyben Krisztus győzelmének felmagasztalása is.[1] Jézus nem önmagát akarja megszabadítani, hanem az egész emberiséget akarja megváltani. Nem szabadítja meg önmagát a szenvedéstől, hanem értelmet ad minden ember szenvedésének: Ha életünk keresztjét vele hordozzuk, vele együtt fogunk majd részesülni a feltámadás dicsőségében. Emeljük tehát tekintetünket a keresztre, amely üdvösséget szerzett nekünk.

Hol a kereszt helye az életünkben? Tehetjük fel a kérdést.Bár sokan díszítik magukat kereszttel, például úgy, hogy láncon hordják a nyakukban, ez sok esetben valóban csak dísz, és szó sincs tudatosságról. Mi viszont nem feledhetjük, hogy a szent kereszt Isten szeretetére és Krisztus értünk vállalt szenvedésére utal. A magyar liturgiában szép példát találunk a kereszt értékére az esküvői szertartásban. A fiatal pár a feszületre tesz esküt, majd ezt a keresztet megkapják, és otthonukban kiakasztják a falra, ami így napról napra emlékezteti őket házastársi hűségükre és Isten szeretetére. Őseink a falvak, az utak szélén kereszteket emeltek. Még ma is megfigyelhetjük, hogy az útszéli keresztek mellett mindig van friss virág, még a ma emberében is él a kereszt iránti hűség és szeretet. A mi feladatunk pedig az, hogy mindezt megőrizzük.[2]


[1] Borbély László Új Ember Magazin 2002. aug.-szept.  III. évf. 8-9. szám

[2] Borbély László Új Ember Magazin 2002. aug.-szept.  III. évf. 8-9. szám

Comments are closed.