Zrínyi-emlékév és a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepe

Az Országgyűlés 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította, születésének négyszázadik évfordulóján. A magyar költő, hadvezér és hadtudós, aki nemcsak költészetével, hanem politikusi és katonai tevékenységével is maradandót alkotott, a XVII. század, sőt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.

Szent Ilona szobra

A Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén cikkünket illusztráló képet kerestünk Szent Konstantin császár édesanyjáról, Szent Ilonáról, aki a legenda szerint Krisztus keresztjét megtalálta a Golgotán. Rábukkantunk egy meghatóan szép teljes alakos szoborra, mely a horvát Senkovec, korábbi nevén Svetajelena településen állít emléket a szentnek. A muraközi falu magyar neve Szentilona.

Pálosok, Szentilona, Zrínyiek – mi a kapcsolat közöttük?

Tudtad-e, hogy a Zrínyiek temetkezési helye, családi sírboltja Szentilonán található?

Csáktornyáról már hallottál történelmi és irodalmi tanulmányaid során. Csáktornyától mindössze 3 kilométerre fekszik Szentilona település. A Szent Ilona-kápolnát a szigetvári hős, Zrínyi Miklós építtette. A Mauzóleumban elsőként a szigeti várvédő felesége, Frangepán Katalin kapott nyughelyet. A költő-hadvezér Zrínyi Miklós fiatalon elhunyt felesége, Draskovich Mária Eusebia grófnő és gyermekei is itt nyugszanak. Zrínyi Miklóst a kursaneci erdőben bekövetkezett tragikus halála után szintén ide temették. Fia, Ádám a pálos kolostornak 1000 forintot adományozott, hogy édesapja lelki üdvéért hetente szentmisét mondjanak. Zrínyi Ádám magyar zászlósúrként halt hősi halált az 1691-es szalánkeméni csatában, a hagyomány szerint őt is a szentilonai családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Legyen ez az ünnep megemlékezés a költő-hadvezér Zrínyi Miklósról is, aki a Szigeti veszedelem című monumentális barokk eposzában a Szent Kereszthez csodáját is megörökíti: a Szent Kereszt előtt térdeplő, imádkozó dédapa, Krisztus katonája felajánlja életét a kereszténység védelmében hazájáért. Életáldozatát az Úr elfogadja, s ennek jeléül a Szent Kereszt háromszor hajlik meg Krisztus követője előtt (II. ének 77-83. versszak):

„Vedd hozzád lelkemet, mely téged alig vár
Miként segítséged hadtól megszállott vár:
Vedd ki én testemből, melyen vagyon nagy zár,
Ne süleszsze bünöktűl megnevelt vizár.

Így az Isten előtt Zríni esedezett;
Azért meghallgatá az ő könyörgését.
Háromszor láttatott Zríninek feszület
Hogy hozzá lehajlott, felelvén ezeket:

«Ím az te könyörgésedet meghallgattam,
Az te buzgó szűvedet mind általláttam,
Atyai kedvemben ügyedet fogadtam,
Ne félj mert nem héában érted megholtam.

Örülj, én jó szolgám, mert jól kereskedtél,
Mert öt talentomodra még ötöt nyertél,
Világon magadnak koronát kötöttél,
Melyet aranyasan atyámhoz viszed fel.

Ottan az angyalok téged készen várnak,
Rendelt seregekben cherubinok állnak.
Téged jobb kezére atyámnak állatnak,
Veled együtt örökkén vigadni fognak.

Hozzám vészem immár az te szép lelkedet,
Magad is kivánod s így jobbnak esmerted;
De hogy még fényesebb korona fejedet
Tisztelje, im néked adok ily kegyelmet:

Mártiromságot fogsz pogánytul szenvedni,
Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni.
Zríni, hallgasd meg most mit fogok mondani,
Im te jövendőidet fogom számlálni.”

A dédapa Zrínyi Miklós jövendői, utódai méltóan helyt álltak a kereszténység védelmében, a költő-hadvezér Zrínyi Miklós, akinek emlékévét ünnepeljük, élete fő céljának a török kiűzését tekintette hazánkból.

Comments are closed.