Hamvazószerdán, a nagyböjt kezdetén a kisvárdai Szent László Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nyolcadik évfolyamos diákjai képviselték intézményünket a szentmisén. Felvételről a többi általános iskolai osztály is részt vett a szertartáson, és a középiskolások is csatlakoztak közösségünkhöz a digitális térben. A hamvazkodás szentelményében óvodásaink és részesültek, a vírushelyzetre való tekintettel az óvoda épületében.
Bákonyi János atya a böjt, ima és alamizsna hármasságát állította figyelmünk középpontjába. Kiemelte, hogy a böjt lemondás valami olyanról, ami számunkra kedves. Az ima párbeszéd Istennel. Mára már nehezen értjük meg, mit jelent az alamizsnálkodás, többségünk szóhasználatából kikopott. Ezért emlékeztetett arra, hogy az alamizsnálkodás ma jelenti a megsebzett embertársunkra való odafigyelést, a szeretetteljes gondoskodást a lelkiekben is szükséget szenvedőkről.
Böjtünkhöz nem elégséges a lemondás, a lelki megújulás is kísérője kell legyen növekedésünknek. Lelki vezetőnk kérése, hogy figyeljünk jobban egymásra, merjünk mosolyt ajándékozni, biztató szavakkal szólni. Az őszinte hit, az élő remény és a tevékeny szeretet tudja gyümölcsözővé tenni a nagyböjtünket.
A hamvazkodás szentelménye idén a járványügyi szabályoknak megfelelően nem a hamuval homlokunkra rajzolt kereszt jele, hanem az atya által a fejünkre szórt hamu volt. Megfogó párhuzama ez annak, ahogyan a tavasszal bimbózó gyümölcsfák a beporzás által válnak termővé. A hamu figyelmeztet minket arra, hogy gyümölcsöt kell teremnünk, a tevékeny szeretet által maradandót alkotnunk.
Felelősségünk van abban, hogy a boldog örök életre készítsük magunkat nagyböjti lemondásaink, imáink és cselekedeteink által.
Kaszásné Tóth Judit intézményvezető
