HOLOKAUSZT – SOÁ – EGÉSZEN ELÉGŐ ÁLDOZAT

Gondolatok április 16-án, a holokauszt magyar áldozatainak emléknapján.

A Dohány utcai zsinagóga melletti Hősök udvarában áll a magyar zsidó mártírok emlékműve, Varga Imre alkotása, az Emanuel-emlékfa.

Emanuel-emlékfa, a holokauszt áldozatainak emlékfája, Budapest, Varga Imre alkotása, 1990

„Levelein” meggyilkoltak nevei… Szomorúfűz sok ezer levele, könnyhullatás, ezüstösen csillogó, az évszakokkal, évekkel nem változó.

Ha Köln, Berlin, Európa-szerte sok-sok település, hazánkban Budapest utcáit járod, sorolhatnánk a városokat – Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Kisvárda –, ahol macskakövek koppannak lábad alatt. Köztük botlatókövek (Stolpersteine) fénylenek, melyek őrzik az emlékezetet.

Botlatókő
Botlatókő

Gunter Demnig német szobrász alkotta meg az első 10×10 cm-es macskaköveket, így kezdve a rézbe vésett feliratot: „Hier wohnte”, magyarul: „Itt lakott”, majd a név, a születés dátuma, a megnevezett ember sorsának alakulása. A botlatókővel a nácizmus áldozatainak utolsó szabadon megválasztott lakhelyén állítanak emléket. Demnig hitvallása szerint „egy embert csak akkor felednek, ha neve feledésbe merült”. Épp ezért „a felejtés útjába állított” botlatókővel nyomot hagy az utókor hétköznapi emberek rég elhagyott lakóhelyén éppúgy, mint neves művészekén, tudósokén. Áldozatoknak állít emléket, akik köztünk éltek, szerettek és féltek.

Az Emanuel-emlékfa levelei, a botlakókövek vésetei nyomán idézünk most fel művészeket, akiket elveszítettünk, akik létezése nélkül kevesebb lenne a magyarság…

Zachor!… Emlékezz! … ma háromra… a sok közül!…

Komor Marcell műépítész a magyar szecesszió kiemelkedő művésze

Családneve Kohn, születési helye ismert: Pest, 76 évesen távozott az élők sorából, 1944. november 29-én. Egykori budapesti lakhelyén, emléktábláján ezt olvassuk:… „sírja idegen földön, ismeretlen és jeltelen”

Komor Marcell műépítész, a magyar szecesszió kiemelkedő művésze

Hagyott jelet maga után… nem kevesebbet, mint a szabadkai Zsinagóga és Városháza, a nagyváradi Fekete Sas Szálló, a marosvásárhelyi Kultúrpalota épületét, a századforduló építészetének ékköveit tulipános, pávaszemes, magyar motívumokkal…

Szabadka, Zsinagóga, Komor Marcell – Jakab Dezső terve
Nagyvárad, Fekete Sas Szálló, Komor Marcell – Jakab Dezső terve

Radnóti Miklós költő, nyugatos költő

Radnóti Miklós

Családneve Glatter, születési helye ismert: Budapest, 35 évesen éri a halál az erőltetett menetben, Abdánál, 1944. november 5-én vagy 9-én?

Hagyott jelet maga után … nem kevesebbet, mint újklasszicista verseszményt, avantgárd, expresszionista költészetet… emberségeszményt egy embertelen korban… a Bori noteszt olyan versekkel, mint a Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, Erőltetett menet, Razglednicák

A Hetedik ekloga kézirata, Bori notesz

Ámos Imre festőművész, a magyar Chagall

Családneve Ungár, születési helye ismert: Nagykálló, a földi létet 36-37 évesen? hagyta el, halálának pontos helye ismeretlen, talán Ohrdruf koncentrációs tábora, 1944-ben?

Ámos Imre

Hagyott jelet maga után … nem kevesebbet, mint szürrealista, látomásos, expresszív életművet, a Hajnalvárás, Égő zsinagóga, A halál angyala festményeket, a megfestett félelem, szorongás létérzését…

Ámos Imre: Hajnalvárás, 1939
Ámos Imre: Égő zsinagóga, 1938
Ámos Imre: A halál angyala, 1938

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, –
hordozd szivedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.”

Hordozzuk mi is szívünkben a Nem bírta hát… című versben megfogalmazott Radnóti intelmet.

Kaszásné Tóth Judit intézményvezető

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.