Az Úr ismét egy értékes, jó embert szólított magához.
Dienes Sándor (1962-2024)
Dienes Sándor, a gyerekek „Sanyi bácsija” hosszú évek óta dolgozott a Szent László falai között. Kezdetben a karbantartó kollégákkal együtt munkálkodott az épületek és a környezetünk szépítésén, tavaly nyáron még számos osztályterem festését végezte nagy szakértelemmel. Több éve a főépület portásaként volt része életünknek. A bejáratnál ékeskedő rózsabokrok is az Ő keze munkáját dicsérik.
Az intézményünkbe érkező vendégek, szülők, diákok elsőként vele találkoztak. Figyelmesen, kedvesen köszöntött és igazított útba mindenkit. A nap mint nap rábízott főügyeletes diákokkal türelmesen beszélte meg a napi teendőket. A tanulók tisztelték, szerették, így ha a folyosón néhányukat rendre intette, elnézést kérve szót fogadtak neki. Az érkező, távozó kollégákhoz mindig volt egy kedves szava, mondata. Bármikor számíthattunk rá.
A kereszt, melyet év eleje óta titokban, méltósággal cipelt, végzetesnek bizonyult.
Nincs diák, tanár, kolléga, aki minden iskolába érkezéskor és távozáskor ne őt várná a bejáratnál. Szívünkben szeretettel őrizzük emlékét.
Isten Veled! Nyugodj békében Sanyi bácsi!
