Végzőseink megható hagyományt elevenítettek fel utolsó tanítási hetük alkalmával. Az elmúlt három évben ballagóknak sajnos nem volt lehetőségük az ünnepélyes szentlászlós búcsúzást úgy megélni, ahogyan most tehették a diákok.
Érettségizőink kilencedikesként még tanúi voltak annak, ahogyan tanáraiktól búcsúznak a végzősök, ahogyan az egész épületet bejárva utolsó óráikról visszakísérik tanáraikat a nevelőibe. Megannyi kis ballagásnak mondhatnánk ezeket a méltóságteljes iskolai vándorutakat, amikor nem az osztályfőnök ballagtatja a diákokat, hanem épp fordítva: egy-egy osztály vagy csoport ballagtatja szaktanárát.
Három nap zengett az ének az iskola épületében. Most a végzősökön volt a sor, hogy felidézzék, amit láttak és hallottak egykor a nagyoktól. Nemcsak felidézték, hanem eljött az idő, hogy megéljék ezeket az ünnepélyes pillanatokat. Miközben lelkük ünneplőbe öltözött a búcsúdalok által és méltó, lassú léptekkel járták együtt az iskola folyosóit, észrevétlenül továbbadták a fiatalabbaknak az emlékeikben őrzött hagyományt.
Következzék néhány kép az itt és most pillanataiból a távollévők és az utókor számára…
