Boldog Batthyány-Strattmann László halálnak 90. évfordulójára emlékeztünk január 22-én. A katolikus egyház ezen a napon ünnepli a szegények orvosát, akit 2003-ban II. János Pál pápa boldoggá avatott. A németújvári herceg, szegény betegeit ingyen gyógyította Köpcsényben/Kittsee és a Vas megyei Körmenden.
Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitin, a tavalyi évben emlékeztünk születésének 150. évfordulójára. Gyermekkorában szülei elváltak, édesapja, Batthyány József elhagyta a családot. Édesanyját, Batthyány Ludovikát 12 éves korában veszítette el.
A nehéz gyermekkort nehéz ifjúkor követte Móricz Péter, a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum intézményegység vezetője szerint.”Tévelygései voltak, az iskolából is kicsapták, volt aztán egy törvénytelen gyermeke is egy szolgálólánytól, akiről a későbbiekben gondoskodott, de valami történt ott 1895 körül, amikor beiratkozott az egyetemre.”, mondta a történész. Miután rátalált orvosi hivatására, megismerte feleségét, Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberg grófnőt, házasságukból 12 gyermekük született.
Az orvosi egyetem elvégzése után Batthány-Strattmann László Köpcsényben/Kittsee nyitott magánklinikát. „Kezdetben még belgyógyászként tevékenykedett és így fogadta már akkor is elsősorban a szegény betegeit és ingyenesen gyógyította őket. Bár ekkor ennek az anyagi alapjai kevésbé voltak meg, mint Körmenden.“, mondta a történész. A fiatal orvos egy idő után fizikailag nem bírta a terhelést, ekkor választotta a szemészetet és a köpcsényi klinikája is ezután vált híressé.
1914-ben, miután a körmendi kastélyban élő herceg Batthyány-Strattmann Ödön örökös nélkül elhunyt, a király és a miniszterelnök úgy döntött, hogy a grófi család legidősebb férfi tagja, Batthyány- Strattmann László kapja meg a hercegi címet és a birtokot. Ezután felújította a körmendi kastélyt, az egyik melléképületben pedig berendezte a szemkórházat. Évente több ezer embert vizsgált meg, és a Körmenden töltött tíz év alatt háromezer szemműtétet végzett el. A műtétekről fennmaradtak naplói, amiből azt is tudni lehet, hogy még Pozsonyból is érkeztek hozzá betegek. Előfordult, hogy betegei számára vonatot fogadott és az is, hogy kiváltotta szemüvegüket, az általa felírt orvosságokat és a betegek útiköltségeit kifizette.
1931. január 22-én hunyt el hólyagrákban a bécsi Löw-szanatóriumban. Németújváron/Güssing temették el, a Batthyány család kriptájában. Életében betegei szent hercegorvosként emlegették. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös kezdeményezésére, de a háború és akkori politikai viszonyok miatt félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.
