Cirill és Metód egy Leó nevű császári hivatalnok gyermekei voltak, mindketten a mai Thesszalonikiben születtek, Cirill Konsztantin, Metód pedig Mikhaelosz néven (ma ismert nevüket szerzetesrendbe lépésükkor kapták). A fiatalabb, Konsztantin először szülővárosában, majd Konstantinápolyban tanult. A császárváros művelt köreiben a „filozófus” megtisztelő néven ismerték. 858 táján abbahagyta a tanítást, és visszavonult abba a kolostorba, ahová már évekkel előbb belépett a bátyja, Metód.
A két testvér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet, de képzésük görögül történt. Cirill és Metód hittérítőként 863-ban érkezett meg Nagy-Moráviába, ahol a közép-európai történelmi államalakulat lakói a mai csehek, morvák és szlovákok ősei éltek. Cirill drága kincset vitt magával, liturgikus szövegeket, amelyeket görögből szláv nyelvre fordított, és lejegyzésükhöz maga állított össze írásjeleket. Ez az úgynevezett glagolita ábécé, amelynek utódját, a cirill betűs írást ma is használják a szláv ortodox egyházban.
A testvérek kísérőikkel együtt több mint három éven át végezték missziós munkájukat. Cirill számos diplomáciai manőverrel próbálkozott a frankoktól független morva egyház megteremtésére: 867-ben Rómába utazott, ahol elérte, hogy II. Hadrián pápa jóváhagyta a szláv nyelv használatát a liturgiában. Ám megbetegedett és 869. február 14-én, negyvennégy éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezték nyugovóra és mind a mai napig ott tisztelik. Szerepét Metód vette át, aki a pannóniai szlávok körében igyekezett egyházat alapítani. Ki is nevezték Pannónia és Morvaország érsekévé, és a szlávok között megkapta a szentszéki legátus hatalmát. Ám ez nem szüntette meg a keleti frank és a szláv egyház közötti feszültséget.
A salzburgi püspök ösztönzésére egy bajor zsinat elfogatta, elítélte, két és fél éven át fogva tartotta Ellwangen kolostori börtönében. VIII. János pápa erélyes közbelépésére szabadult 873-ban. Szabadulása után Róma és Morvaország, illetve Konstantinápoly és Morvaország között ingázott. 884-ben készült el a teljes szláv nyelvű bibliafordítása. 885-ben hunyt el, ekkorra azonban a német püspökségek átvették a hatalmat Pannónia és Morvaország területén. Tanítványai a Balkánra vonultak vissza.
Cirill és Metód a népnek szóló gazdag liturgikus életért vállalt fáradozásban, a népnyelv liturgikus használatában az őskeresztény hagyomány örökösei voltak. Bár a “szlávok apostolaiként” is emlegetett testvérpár tevékenysége nem érte el célját, az általuk alkotott írás sem terjedt el, a szláv kultúrára, különösen az írásbeliségre gyakorolt hatásuk így sem elenyésző. Bulgária is nekik köszönheti 1300 esztendős létét. A keresztény tanok térhódítása, az első bolgár értelmiség – a papság – megjelenése segített abban, hogy az akkor két évszázados szláv-bolgár államból már a 9. században egyike legyen a legeredetibb európai civilizációknak.
A szláv írásbeliség megteremtőinek ünnepe 1857 óta egyben a kultúra napja Bulgáriában. A már öt évszázada oszmán uralom alatt sínylődő bolgárok kulturális magára eszmélésének jeleként először 1851-ben egy vidéki iskolában ünnepelték, de 1858-tól már központi felhívásra, országszerte szervezték az ünnepségeket. Emléknapjuk állami ünnep Bulgáriában, ahol a bolgár megtérés, kultúra és a szláv írásbeliség napjaként ünneplik.
Istenünk, ki Szent Cirill és Szent Metód által világosítottad meg a szláv népeket, kérünk add, hogy tanításod igéit szívünkbe zárjuk, s tégy bennünket az igaz hitben egyetértő népeddé! Amen.
