A Szent Család ünnepe

A Szent Család ünnepét XIII. Leó pápa (1878–1903) szorgalmazta azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a századvégi nyugati világban egyre inkább kikezdett családeszménynek imádságos alapokat adjon. A Szent Család ünnepe kifejezi, hogy a világba lépő Isten Fia, mint minden más ember, egy kis családi közösségbe akart beilleszkedni. Amikor emberré lett, a…

Tovább…

Szent János apostol és evangélista

Jézus majdnem minden tanítványa Keresztelő Szent János köréből került ki, de János az, aki Jézus első pillantására Őhozzá csatlakozott. Péter és András után bátyjával, az idősebb Jakabbal együtt Jézus a Genezáreti-tó partján hívta el tanítványai közé. János alig húsz-huszonkét éves lehetett, amikor találkozott Jézussal. A tanítványok között Judás-Tádéval együtt ők…

Tovább…

Szent István első vértanú

Jézus születését az Egyház liturgiája nyolc napon keresztül ünnepli, karácsony másnapján azonban a liturgia fehér színe pirosra változik: a vér és a szenvedés színére. Az első keresztény vértanúra emlékezünk december 26-án. István diakónus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg az Apostolok cselekedeteiben (6,1–8,2). István a hét diakónus egyike volt, akiket az apostolok…

Tovább…

IMA KARÁCSONYRA

A karácsony Isten és ember egymásra találásának ünnepe. Szent Anzelm egy imádságban fogalmazta meg az ember vágyakozását az Istennel való találkozásra. Csöndes percekre ajánljuk! Hát most, emberke, hagyd el egy kicsit foglalatosságaidat, rejtőzködj el egy kicsikét gondolataid özöne elől. Feledd a terhes gondokat és tedd félre fárasztó szórakozottságodat! Időzz egy kicsit…

Tovább…

Karácsony kívül és belül – Huszonöt kérdés és válasz segít a készületben, ünneplésben

Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgika tanárát kérdeztük a karácsonyról – a hozzánk érkező Megváltóról –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is). 1. A szentírástudomány szerint mennyire hiteles a Jézus születéséről szóló evangéliumi rész? Máté és Lukács evangélista leírásából közel egységes képet…

Tovább…

Ádvent 4. vasárnapja

(Mik 5,1-4 – Zsid 10,5-10 – Lk 1,39-45.) Advent negyedik vasárnapján, a karácsonyi ünnep kapuján, mintha csak egy égi hang szólna hozzánk: „Lépjetek be és lássátok!” Adventi utunkat végigjárva lépjünk be a betlehemi barlangba és lássuk a Gyermeket! De miként az anglikán vallásból sem tér át mindenki a katolikus hitre,…

Tovább…

Advent 3. vasárnapja

 (Szof 3,14-18 – Fil 4,4-7 –Lk 3,10-18.) A megtisztult ember öröme A mai vasárnap neve: „Gaudéte” (örvendező) Mennyire jellemző ránk a derűs lelkület? Minek örülünk igazán? Öröm nélkül az élet szinte elviselhetetlen. Miért/minek tud örülni a hívő ember? Mi okunk van az örömre? Amit e kérdésekre válaszolunk, az jellemző ránk, egész…

Tovább…

Szent Lúcia vértanú

Lúcia Siracusa városának egyik legelőkelőbb családjából származott. Elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Ágota megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként az Úr általa éppen oly nagy dicsőséget szerez majd Siracusának, mint amilyet Cataniának adott az ő vértanúsága által. Lúciát állítólagos vőlegénye, egy pogány ifjú hurcolta a…

Tovább…

Szűz Mária, a Szeplőtelen Fogantatás

Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől. E hittételt ünnepeljük december 8-án. A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep. Magyarországon III. Béla király honosította meg…

Tovább…

Adventi gyertyagyújtás

Intézményünkben is fellobbant az adventi koszorún a második gyertyaláng.A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust. Bákonyi János iskolalelkészünk által vezetett közös imát követően a 4.b osztály tanulói is erre az örömhírre emlékeztettek bennünket…

Tovább…

Advent 2. vasárnapja

„Én vízzel keresztellek titeket, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket” (Mk 1,8). János keresztsége a bűnbánat kifejezése volt. Jézus megadja a Szentlelket apostolainak és Egyházának. A Szentlélek pedig már nemcsak jelzi a bűnbánatot, hanem meghozza a bocsánatot és az újjászületést is. Nagyon aktuális ez a gondolat, itt, advent második vasárnapján, hiszen…

Tovább…

Szent Miklós püspök

A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette,…

Tovább…

Szent András apostol

Szent András apostolra emlékezünk liturgikus ünnepén, november 30-án. Szent János szerint András, aki halászatból élt, egyike volt annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert…

Tovább…

Advent 1. vasárnapja

„Éberség!” „Legyetek éberek!” Az evangélium hagyománya gazdag tartalommal ruházza föl a kifejezést. Advent első vasárnapján a liturgia különös figyelemmel helyezi középpontba a gondolatot. Adventus Domini – az Úr eljövetele. Advent hármas jelentéséből fakad ez a gazdagság. Az első, ami minket legközelebbről érint, az idei eljövetele. Azzal a reménységgel vagyunk, hogy minél több…

Tovább…

Krisztus Király ünnepe

A katolikusok fő ünnepei közé XI. Piusz pápa vezette be az 1925-ös szentévben december 11-én Quas Primas című enciklikájában. A pápa elhatározásának háttere, hogy ebben az időben erősödni látta az ateista kommunizmus és a szekularizmus eszméit és ezt a Krisztustól és az egyháztól való elfordulás veszélyeként értékelte. Eredetileg a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap tartották, a II. vatikáni zsinat után, 1969-ben került az advent előtti utolsó vasárnapra. Az ünnepen a…

Tovább…

November 22. SZENT CECÍLIA ünnepe

Az egyházzenészek védőszentje, (3. sz.) római vértanú.  A nyugati egyház egyik legismertebb szentje. Neve a szentmise római kánonjába is bekerült. Passiója szerint Cecília Rómában keresztényként nőtt föl az előkelő pogány Caecilius családban. Kora ifjúságában Jézussal jegyezte el magát, szüzességet fogadott, ám szülei egy Valerianus nevű ifjúhoz kényszerítették. Cecília házasságkötésük estéjén…

Tovább…

November 19. Árpád-házi Szent Erzsébet liturgikus ünnepe

A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentjére emlékezünk, felidézve élettörténetét. Erzsébetet évszázadok óta nagy tisztelet övezi, Sík Sándor „a női eszmény megtestesülésé”-nek nevezte őt. Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia…

Tovább…

MAGYAR SZENTEK ÉS BOLDOGOk ünnepe: november 13.

A mai nap a Mindenszentek ünnepéhez kötődik., Magyar népünk szentjeit, boldogjait köszöntjük. Keressük a köztünk élő szenteket, korunk példaképeit, hogy megerősödve Isten szeretetében, mi is példaképekké válhassunk környezetünkben. A hit és a keresztség Krisztus Titokzatos Testébe olt minket. A Krisztushoz tartozás szentté teszi az embert. Az apostolok korától kezdve hazánk…

Tovább…

Tours-i Szent Márton – november 11.

Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus…

Tovább…

November 5. – Szent Imre herceg ünnepe. A magyar ifjúság védőszentjére emlékezünk.

Szent István király és Gizella királyné fia valószínűleg 1000 és 1007 között született Székesfehérváron. Imre herceg neveltetésére nagy gondot fordítottak: oktatását 1015-ben Gellért püspök vette át. Hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait; a tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe…

Tovább…

November 4. – Borromeo Szent Károly emléknapja

Borromeo Károly a milánói hercegséghez tartozó lombardiai Arona grófjának fiaként született 1538. október 2-án. Édesanyját, Medici Margitot, aki IV. Piusz pápa húga volt, már csecsemőkorában elvesztette. Mostohaanyja, Tassea dal Verme klerikusnak adta a fiút, hogy legyen, aki elfoglalja a családnak fenntartott egyházi javadalmakat. A 12 éves Károly reverendát öltött. A…

Tovább…

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2. halottak napja

Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé. A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, és az ortodox keresztény…

Tovább…

Szent Orsolya-napi megemlékezés

„… ismeretlen úton rohanok hozzád,akár a tiszta égen szaladózafírszínű felhő.”(Hildegard von Bingen: Szekvencia Szent Orsolyáról, részlet) Október 21. – Szent Orsolya és társnői vértanúhalálának emlékünnepe. A Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Kollégium jogelődje az orsolyita rend által alapított intézmény, ezért iskolánk minden évben megemlékezik…

Tovább…

Szent II. János Pál pápa liturgikus emléknapja (október 22.)

Szent II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án Lengyelországban, a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében. 1946. november 1-jén szentelték pappá Krakkóban. 1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). 1964 januárjában VI. Pál pápa…

Tovább…

Szent Orsolya vértanú – október 21.

Szent Orsolya tiszteletének első bizonyítékai a 8-9. századból valók. Legendájának több változata ismert. A legenda, amely Orsolyáról és társnőiről, Aureliáról, Corduláról, Cumeráról és Kunigundáról hírt ad, elmondja, hogy Orsolya egy brit király leánya volt. Szépsége, bölcsessége és jámborsága messze földön híres volt. Szüzességet fogadott, ezért elutasította Aetherius pogány herceg házassági…

Tovább…

Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért

A Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda 2020. 10. 19-én ismét együtt imádkozta a rózsafüzért. Együtt fohászkodtunk Máriához a járvány elmúlásáért és a békéért. Hosszú évek óta csatlakozunk az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezéshez, mely 2005-ben indult a venezuelai Caracasból. Idén a…

Tovább…

Szent Lukács evangélista – október 18.

Lukács, a harmadik evangélium és az Apostolok Cselekedetei írója orvos volt (Kol 4,14) és Szent Pál kísérője második és harmadik missziós útján. Az ApCsel-ben művészi érzékkel írja le az ifjú egyház történetét. A hagyomány szerint 84 éves korában halt vértanúhalált és a konstantinápolyi Apostolok-templomában temették el. A VIII. sz. óta…

Tovább…

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátronája

Szent István királyunk halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként nemzedékről nemzedékre hagyták örökül. Minden évben október 8-án az óvodásokkal, szülőkkel együtt ünneplünk. Ebben az évben kicsit másként köszöntöttük égi édesanyánkat. Családias hangulatban gyertyagyújtás mellett kértük áldását, közbenjárását. Együtt mondtunk imát, énekeltünk,…

Tovább…

Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője ünnepe – október 7.

Október 7. a Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony napja. E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek. Az olvasó imádkozása a domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai formáját. Mária e jeles ünnepét V. Piusz pápa (1566–72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül, először…

Tovább…

Zarándoklat Mátraverebély – Szentkútra

Október 2-án, péntek reggel a Szent László Katolikus Általános Iskola 3.-os, 4.-es kisdiákjai buszra szálltak, hogy tanítóikkal, igazgatónővel és igazgatóhelyettes asszonnyal egy alsó tagozatos lelki programon vegyenek részt. Úti célunk Nógrád megyében, a Mátra északkeleti oldalán található Mátraverebély-Szentkút volt, a szent forrás mellé épült kegyhely, melyet őseink Szűz Mária kegyeibe…

Tovább…

A Szentírás vasárnapja – a Biblia napja

A Katolikus Egyházban szeptember utolsó vasárnapja sajátos ünnep, a Szentírás vasárnapja. Ezen a napon a hívek közössége fokozott figyelemmel és tisztelettel fordul a Biblia felé, ünnepli azt a tényt, hogy a zsidóság nagyjai írásba foglalták történelmüket és prófétáik jövendöléseit, az apostolok és evangélisták pedig Jézus történetét, tanítását, az ősegyház igehirdetését….

Tovább…

Búcsú Mosolygó atyától

Mélységes fájdalommal búcsúzik a Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda Mosolygó Béla esperes atyától, aki 18 évet töltött közöttünk, s ez idő alatt hitoktatóként, lelkiatyaként sok-sok diákunk, pedagógusunk életében játszott meghatározó szerepet. Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy személyében lelkiismeretes, segítőkész, önzetlen, csupaszív embert…

Tovább…

Elsőáldozás a kisvárdai római katolikus egyházközségben

„Minden forrásom belőled fakad,Kenyérben, borban nekünk adtad magad.Jézus, formáld át az életünk!Minden nap maradj velünk!” A COVID-19 járvány miatt rendhagyó módon került sor az elsőáldozás ünnepségére a kisvárdai római katolikus templom kertjében 2020. szeptember 20-án. 27 fiatal az Oltáriszentség első alkalommal történő vétele során tett fogadalmat arról, hogy keresztény életünk…

Tovább…

Zrínyi-emlékév és a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepe

Az Országgyűlés 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította, születésének négyszázadik évfordulóján. A magyar költő, hadvezér és hadtudós, aki nemcsak költészetével, hanem politikusi és katonai tevékenységével is maradandót alkotott, a XVII. század, sőt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén cikkünket illusztráló képet kerestünk Szent Konstantin császár édesanyjáról, Szent…

Tovább…

A Szent Kereszt felmagasztalása

A Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén, szeptember 14-én a 6. évfolyam diákjai szolgáltak a hétfő reggeli szentmisén. Köszönjük az áldozatkész ministrálást, a könyörgések felolvasását, az énekkarosok felcsendülő hangját. Köszönjük, hogy örömmel vettek részt diákjaink Jézus Krisztus vendégségében. Bákonyi János atya elmélkedésében a keresztfa üzenetét Avilai Szent Teréz és Joseph Ratzinger (a…

Tovább…

Veni Sancte a kisvárdai római katolikus egyházközségben

Szeptember 13-án a 8.30-kor és a 10.00 órakor kezdődő egyházközségi szentmisén is a Szentlélek kegyelmét kértük diákjainkra az új tanév kezdetén. A szentlászlós diákok templomi szolgálatával, ministrálással, egyetemes könyörgés felolvasásával járultunk hozzá a Veni Sancte szépségéhez. Általános iskolai tanulók és kollégiumi gimnazista diákok, pedagógusok egyaránt örömmel fogadtuk Linzenbold József esperes…

Tovább…

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe

Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre, Krisztus keresztjének megtalálására, valamint visszaszerzésére emlékezik az Egyház. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona…

Tovább…

Kisboldogasszony napi búcsú Máriapócson

Szeptember 8. Kisboldogasszony napja, Szűz Mária születésének ünnepe, a görögkatolikus híveknek az egyházi év kezdete. Szeptember 6-án nemzeti kegyhelyünkön, Máriapócson vettünk részt a görögkatolikus püspöki liturgián alakuló Szent László Zarándokcsoportukkal (Szent László Pilgrims’s Group). Nagy szeretettel fogadott minket Pindzsu István atya, akinek előadásában megismerhettük a könnyező Szűz Mária-ikon történetét és…

Tovább…

SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE

Kisboldogasszony Latinul: Nativitas Beatae Mariae Virginis, A Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe, A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek, melynek felszentelési évfordulóján – szeptember 8-án – emlékeztek meg Mária születéséről. Magyarországi kultusza, patrocíniuma a reformáció és hódoltság miatt csak a…

Tovább…

Szeptember 7. A kassai vértanúk emléknapja

1619. szeptember 7-én halt mártírhalált a három kassai vértanú, Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk, akiket a városba bevonuló Rákóczi György hajdúi gyilkoltak meg katolikus hitük miatt. A hitviták tüzében ebben az időszakban számos hasonló incidensre sor került, melyek során a régi és reformált kereszténység hívei sajnálatos módon egyaránt…

Tovább…

Kalkuttai Szent Teréz

1997. szeptember 5-én hunyt el a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, a már életében is szentként tisztelt Teréz anya. 2016. szeptember 4-én avatta szentté Rómában Ferenc pápa. Az albán nemzetiségű Teréz anya 1910. augusztus 27-én született Üszküb városában (ma Szkopje, a Macedón Köztársaság  fővárosa). Édesapja építési vállalkozó volt, édesanyja otthon nevelte…

Tovább…

Szent Mónika és fia, Szent Ágoston

Különleges kettős ünnepe van a katolikus egyháznak augusztus 27-én és 28-án. Egy sokat szenvedett anyának és tékozló fiának, Ágostonnak került egymás mellé az ünnepe, mindkettőjüket szentté avatták. Lássuk, hogy miért! Mónika az afrikai Tagastéban született 332-ben, és az itáliai Ostiában halt meg 387-ben. Mónikát egy pogány patríciushoz adták feleségül. Sokat…

Tovább…

Magyarok tündöklő csillaga, országunk istápja, Szent István király…

Augusztus 20-án államalapító Szent István királyunkat ünnepeltük egyházközségeinkben és a megáldott új kenyérből részesülhettünk. Kisvárdán a római katolikus templomban az egyházközség szentlászlós diákjai, szülei és dolgozói szolgálatukkal hozzájárultak a méltó ünnepléshez. Leleszi Tibor polgármester úr ünnepi beszédében Szent István Intelmeit idézte, a kenyér megáldásának szertartását a történelmi egyházak lelkészei, Demkó…

Tovább…

Szent István király és a magyar államalapítás ünnepe

Augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe.Az egyik legrégibb magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, akkorra hívta össze Fehérvárra…

Tovább…

Szűz Mária mennybevétele – Nagyboldogasszony

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A II. vatikáni zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (Lumen gentium, 58). Ezért ő előttünk jár ezen az úton, elkísér és támogat bennünket. Jeruzsálemben az 5. században…

Tovább…

Bemutatkozott a kisvárdai Via Cantus zenekar és a Szent László Kicsinyek Kórusa

Augusztus 2-án a kisvárdai Szent Péter és Pál templomban mutatkozott be az esti szentmisén az egyházközség új zenekara: a Via Cantus. A zenekar ifjúsági énekeket dolgoz fel, a most megjelent DÚR-könyv kottagyűjtemény dalaiból zengi a dicsőséget az Úrnak. A zenekar minden tagjának van kötődése a Szent László Katolikus Intézményhez, öregdiákok,…

Tovább…

Úrnapja, Krisztus teste és vére ünnepe

„Maradjatok bennem, és én tibennetek” (Jn.15,4) Az emmauszi tanítványok kérésére, hogy „velük” maradjon, Jézus egy sokkal nagyobb ajándékkal válaszolt: az Eucharisztia szentségével megtalálta annak módját, hogy „bennük maradjon”. Az Eucharisztia vétele azt jelenti, hogy mélységes közösségre lépünk Jézussal. „Maradjatok bennem, és én tibennetek”  E bensőséges és kölcsönös egymásban „maradás” bizonyos módon…

Tovább…

Szentháromság vasárnapja

A Pünkösd utáni első évközi vasárnap a Szentháromság vasárnapja. Miután az üdvösség történetének eseményeit megünnepeltük, mintegy összefoglalóul hitünk legszentebb misztériumát ünnepeljük. Már a VI. században megtalálhatók voltak az ünnep nyomai de a liturgikus ünneplés csak később kezdődött. Az ünnepet Stephanus, Lüttich püspöke (+920) vezette be. Elrendelte városában, majd szép zsolozsmát…

Tovább…

Pünkösd

Sokféle módon tud munkálkodni a Szentlélek. Kezdettől fogva, amióta az első kiáradása megtörtént, folyamatosan jelen van kis és nagy világunkban. Liturgikus énekünk így tanúsítja ezt: „Mindent megad a Szentlélek: jövendöléseket sugalmaz, az egyház szolgáit tökéletesbíti, a halászokat hittudósokká avatja, egyházi gyülekezetet alapít.” És jelen van a mi emberi és lelki…

Tovább…

Jézus mennybemenetele

A húsvét utáni 40. napon ünnepli az Egyház, az V. század óta, Urunk mennybemenetelének napját. Ez csütörtökre esik. Áldozócsütörtök liturgikus ünnepét több országban, így Magyarországon is a következő vasárnapon tartják. Húsvét 7. vasárnapjával, illetve a rá következő héttel befejeződik a húsvéti ünnepkör, amely pünkösdig tart. E hetekben az Egyház Jézus…

Tovább…

100 éve született Szent II. János Pál pápa

Május 18-án ünnepeljük a „nagy pápa” születésének centenáriumát, akinek a síroltára fölött Ferenc pápa által bemutatott szentmisében a következők hangzottak el. Ferenc pápa a szentmise bevezető könyörgésében így imádkozott: „Irgalomban gazdag Istenünk, aki Szent II. János Pál pápát egész Egyházad vezetésére szólítottad, add meg nekünk, hogy tanításának erejéből merítve bizalommal…

Tovább…

A fatimai jelenések napja

1917. május 13-án a portugáliai Fatimában Szűz Mária megjelent három kisgyermeknek, a tízéves Santos Lúciának, a kilencéves Marto Ferencnek és a hétéves Marto Jácintának. A százhárom évvel ezelőtt történtekről és a fatimai titkokról Kovács Zoltán mariológussal, az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet rektorával beszélgettünk. Korábbi interjúnkat a fatimai ünnepnapon újrapublikáljuk. –…

Tovább…

Május a Szűzanya hónapja

Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal köszöntenek a hívek a katolikus templomokban. A „litánia” kifejezés a görög „litaneuó” – könyörgök szóból származik. Az V. században jelentette azt a könyörgő imádságot, amellyel különféle szándékokért imádkoztak. A VII. században kialakult már a ma is ismert formája: az előimádkozó szándékaira a…

Tovább…

Jó Pásztor vasárnapja

Jó Pásztor vasárnapja. Így szoktuk nevezni húsvét negyedik vasárnapját, hiszen Jézus, mint a juhok pásztora áll előttünk az evangéliumban. Igaz, ebben az évben egyszer sem halljuk tőle, hogy ezzel a képpel illetné magát. Ma sokkal inkább azt mondja: „Én vagyok az ajtó a juhok számára.” Ahogyan a civilizáció kezd távolodni…

Tovább…

Ima az érettségizőkért

Hétfőn reggel indul az érettségi. Útravalóul elsősorban Nektek, érettségiző diákjaink, de az értetek izguló szüleiteknek, hozzátartozóitoknak, alsóbb éves diáktársaitoknak és tanáraitoknak küldjük a biztatást. Palánki Ferenc megyéspüspök atya hétfőn szentmisét mutat be egyházmegyénk végzős diákjaiért és imáink is veletek vannak.

Tovább…

Meghívó hálaadó szentmisére

A hagyományok szerint, mikor az Alma Mater falai közül ballag a végzős diák, meghívót ad át szeretteinek, hogy kísérjék el a gimnáziumi éveit lezáró ünnepségre, osztozzanak örömében. Most azonban intézményünk vezetősége és osztályfőnökeitek küldenek meghívást. A hagyományokat nem feladva, de más utakon végigjárva várunk Titeket, hogy lélekben találkozzunk, osztozzunk az…

Tovább…

AZ IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA

Szent II. János Pál pápa 2000. április 30-án hirdette meg az isteni irgalmasság ünnepét és napja, Fausztina nővér látomásai alapján, húsvétvasárnapot követő első vasárnaphoz lett igazítva. Jézus a következő kérést intézte Fausztina nővérhez: „Azt kívánom, hogy a képet (…) húsvét után az első vasárnap ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen…

Tovább…